1848 a fiatalok ünnepe
Orosházán tartotta központi megemlékezését a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával a Fidelitas országos szervezete. A helyi ifjúsági szervezet hosszú évek óta március 14-én este tartja ünnepi megemlékezését.
Ezen az estén a művelődési központ előtt több mint 60 érdeklődő előtt Addoun Amar helyi elnök köszöntő szavai után dr. Dancsó József alpolgármester, fideszes országgyűlési képviselő megnyitó szavait hallgatták az egybegyűltek.
A politikus kiemelte: március 15-e a fiatalok ünnepe, hisz az akkori fiatalok – Petőfi, Vasvári, Jókai és Bulyovszky – tettereje, küzdeni vágyása, változás utáni óhaja volt az, ami megfordította az országot és az egész nemzetet.
- Hasonló sorsfordító órákat, napokat élünk most is, amikor valamennyi fiatal tetterejére, változás utáni vágyára szükség van. Ők, a fiatalok vitték akkor is előre a nemzetet, most is szükség van rájuk – mondta Dancsó.
A megnyitó beszéd után Csizmadia Kristóf szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét.
Petőfiék példát adtak a mai fiataloknak
Ezt követően a Fidelitas országos elnöke, Ágh Péter lépett a mikrofonhoz:
- Minden évben van egy harc a tél és a tavasz között, a végkifejlet előre tudható. A sötétséget legyőzi a világosság. Ez a diadal reményt adhat a nemzetnek a sötétséggel szembeni helytálláshoz – kezdte beszédét.
Szerinte a ‘48-as hősökre azt a fennköltséget, mely ma körüllengi őket csak a történelem rakta, hiszen ők is ugyanolyan fiatalok, huszonévesek voltak, mint a mostaniak. Szerették az életet, a szerelmet és a szabadságot.
- Hittek abban, hogy új irány kell, tudták azt, hogy változás kell, és biztosak voltak benne, hogy együtt meg tudják csinálni. Nem féltek a következményektől, és 12 pontban összefoglalták azt, amit szerettek volna – hangoztatta a szónok.
Kiemelte, hogy napjainkban a fiatalok elcsüggedtek, reménytelenek, hiszen nem itthon, hanem külföldön találják meg boldogulásokat, mert a hatalom külföldre küldi őket most is, akár csak a XIX. században.
- Petőfiék példát adtak a mai fiataloknak, hogy – fiatalos szóhasználattal élve – nem ciki közügyekkel foglalkozni. A politika nem csak azokra tartozik, akik magukat hatalmasságnak gondolják. Ha Petőfiák így gondolkodtak volna 1848-ban, nagyapáink 1956-ban és apáink 1989-ben, akkor ma nem létezne a III. Magyar Köztársaság. A fiatalok minden nagy korszakváltás idején a jövő emberei voltak, ma is erre van szükség – mondta.
Kitért az orosházi eseményekre is. Úgy fogalmazott, Orosháza is kitett magáért amikor szükség volt erre. Megalakult a nemzetőség és több száz ember harcolt a szabadságharcban.
- Ez a város büszke lehet magára, hiszen megvédte érdekeit, és katonái által oltalmazta a hazát. Az orosháziak is tudták, hogy a jövő arra van, amerre még nem jártunk, de menni szeretnénk. Ők voltak azok a magyarok, akik látták maguk előtt a jövőt -
Beszédében hangsúlyozta: a siker összefogja és erősíti az embereket, a kudarc megosztja és szétválasztja őket. Sikerben több terv és kevesebb gond adódik, van értelme a munkának az erőfeszítésnek és a helytállásnak.
- 1848-ban tettünk a sikerért, és mi voltunk a szabadság legmagasabbra tartott fáklyája. Ma sokat kell még ahhoz tennünk, hogy európai megbecsülésünk ismét a régi legyen. (…) Egy ország életében a siker az összefogásból sarjadhat ki. Hazánkban ma újra a változás és a változtatni akarás morajlása hallatszik. Ahogy 1848-ban, ma is új irányra van szükség, melyben a fiataloknak nagy szerep jut. Az igazi nagy tervek rátok várnak, ti fogjátok célba juttatni ezt az országot – zárta beszédét Ágh Péter.
Az ünnepség végén Benkő Krisztina előadásában hangzott el Oláh Ibolya Magyarország című száma, majd az egybegyűltek közösen elénekelték a szózatot és a székely himnuszt.